Előadás-sorozat Dunaszerdahelyen

Előadóink

Dr.Varga Tibor Mihály, jogtörténész

Érettségi után családi indíttatásra jogász lett. A Kőrösi Csoma Akadémián tanított, 2008-ban megalapította a Szent Korona Szabadegyetemet. Solymáron él. Előadásai többnyire a magyar nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a hajdani és a jelenkori társadalmi berendezkedés összevetéséről és a magyarság jelképeinek valós értelmezéséről szólnak. Legfontosabb küldetésének a Szent Korona-tan tanulmányozását tekinti.
 

Dr. Raffay Ernő

1948-ban született Baranyában. Családja Magyarország két végéből származik: apai ágon Csókfalva, Székelyföld, anyai ágon Vasegerszeg, Vas megye.
Történész, a történettudomány kandidátusa (1987). 1977-ben végezte el a szegedi József Attila Tudományegyetemet történelem - Kelet-Európa története speciális szakon. Ugyanott 1977-1979 között gyakornok, 1979-1984 között tanársegéd, 1984-1989 között adjunktus, 1989-ben docens.
1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, öt évig a Károli Egyetem tudományos rektorhelyettese, négy évig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, több éven át az Új és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Néhány évig a Károli Kiadó igazgatója.
Országgyűlési képviselő (1989-1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990-1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988-1990), a Trianon társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában induló, Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak.
Kutatási területe a 19-20. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.

Dr. Hidán Csaba 

régész, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa. 
Kolozsváron született, harcművészet oktató, az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola oktatója, aki már közel 20 éve foglalkozik a nomád magyar harcmodorral és harcművészettel. Nomád harcművész táborokat indít, ahol oktatja is a fiatalságot. 
2013. augusztus 6-án eredményes oktatói és szakmai tevékenysége, sokoldalú fegyvertörténeti munkássága elismeréseként Magyarország Köztársasági Elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Hidán Csabának.

BALCZÓ ANDRÁS, háromszoros olimpiai aranyérmes, tízszeres világbajnok öttusázó, a Nemzet Sportolója

Balczó András (Kondoros, 1938. augusztus 16. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar öttusázó, az öttusasport történetének egyik legnagyobb alakja.
 
Balczó András másfél éves volt, mikor evangélikus lelkész apját Nyíregyházára helyezték át, így itt töltötte gyermekkorát. Mitró Györgyhöz hasonlóan a Bujtoson tanult meg úszni.1955-ben egy országos versenyen Benedek Ferenc fedezte fel az akkor 17 éves, vékony fiút, majd szülei beleegyezése és András érettségije után Budapestre vitte, ahol a Csepel SC sportolója lett.
Balczó András a Küldetés című 1977-es portréfilmben
Reményeiben nem csalatkozott, 1957-ben háromtusa országos bajnok volt. 1958-ban a vb-n hatodik helyezést ért el, egy évvel később már ezüstérmet nyert. Tehetsége hihetetlen akaraterővel párosult. 1960-ban Rómában az olimpiai bajnokcsapat tagja, egyéniben negyedik helyezést ért el. 1961-ben bronzérmes, 1962-ben negyedik lett a vb-n. 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egyéni világbajnok. Az 1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja, egyéniben ezüstérmes. 1969 kivételével mindannyiszor a győztes magyar csapat tagja Török Ferenccel és Móna Istvánnal. Az 1970 évi vb-n egyéniben ezüstöt, csapatban aranyat nyert. Az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnoka, csapatban második. Nyolcszor egyéniben, hatszor pedig csapatban nyert magyar bajnokságot. Pályafutásáról 1976-ban Kósa Ferenc Küldetés címmel filmet készített. A Küldetés című film nagy siker volt a mozikban; az aczéli kultúrpolitikai vezetés a „rendszerellenes kritika” miatt három hét után levetette a mozik műsoráról
 

Molnár V. József

Molnár V. József régi, magyar falusi család sarja, s így mind ősei jogán, mind tanult tudás révén lett a magyar lélek képének beavatott ismerője.
Molnár V. Józsefet sorsának tragikuma vezette a magyar lélekkeresés útjára. 1956-ban bebörtönözték, s szabadulva innen, soha többé nem folytathatta grafikusi tanulmányait. Barátaival, Pap Gáborral, Végvári Józseffel missziót vállaltak fel a magyarság érdekében. Pap Gábor meghatározta a magyarságtudomány hat pillérét és hárman – kimondatlanul – megalakították a Magyar-Mindenséget, ahogy még Csokonaiék is a magyar univerzitást emlegették. Ők lettek népünk tanítómesterei, felvállalva a vándor szerzetesek és prédikátorok sorsát, s megalapozták a magyarság belső, lélekképének tudományát. Végvári József a nyelvet, Pap Gábor az asztrálmitológiai szemléletet és a népi ornamentikát egészen a Magyar Szent Koronáig, Molnár V. József pedig a népi gondolat egyetemességét, szokásoktól, szentektől, születéstől, haláltól, a Boldogasszony hétágú életfájától a lélek legmélyéig hatolva.
Fáradtságot nem ismerve, égi erőtől hajtva járták a magyar tájat, elmentek mindenhova, ahova hívták őket, s nevükkel együtt a magyarságismeret vert otthont a magyarság tudásszomjtól áthatott lelkében.
(Forrás: https://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/797-molnar-v-jozsef-magyar-lelekkutato)

Szántai Lajos

Szántai Lajost egyre kevésbé kell bemutatni, hiszen mind többet találkozhatunk vele előadásokon és írott formában. Új látásmódjával, megközelítéseivel kitárulkozik egy eddig rejtett, misztikus világ, ami körüllengi Árpád-házi királyainkat, családjukat. A Képes Krónika festett miniatúráit – amit a tudósok nagy része épp csak megemlít, illusztrációra használ – Szántai a lehető legkomolyabban veszi és ezekből fejti vissza a történetet a legapróbb részletekig. Ez természetesen mély megdöbbenést válthat ki a közönségből, hiszen minden a szemünk előtt van, csak nem mindig látunk vele.
(Forrás: https://www.magyartaltos.info/index.php/tar/60-szantai-lajos/113-szantai-lajosrol)

Aradi Lajos

A 90-es évek közepén, rádiós szerkesztőként ismerkedett meg az őstörténet-kutatás legismertebb személyiségeivel, akik segítségével tovább mélyítette ez irányú tanulmányait. Ekkortól kezdve ismerkedik meg a régiek gyógyító eljárásaival, azzal az eszmerendszerrel, amely a középkor végéig meghatározó volt a Kárpát-medencében. Ahogy fogalmaz: Innen egy ugrás volt a Pilis, és az egykori királyi központ titkainak megismerése. (Forrás: https://hu.esoguru.com/aradi-lajos)

Tompó László

1972-ben születtem Szombathelyen, 1988 óta Budapesten élek. Már gimnáziumi éveim alatt rádöbbentem, mennyire meghamisított történelmet tanulunk, ami belőlem egyre ösztönösebb lázadást váltott ki. Különösen is szemfelnyitóvá vált számomra, mint oly sokaknak, 
1993 óta publikálok folyamatosan, tanulmányaimban és előadásaimban rendszeresen foglalkozom elfeledett irodalmunkkal, történelmünkkel, tudatosítva gróf Széchenyi István igazságát, miszerint „magyarnak lenni nehéz, de nem lehetetlen”.

Elérhetőség

Magyar Múlt

+421907245215

Keresés

Küldje el e-mail címét, telefonszámát, hogy értesíteni tudjuk következő előadásunkról!

"Az anyagot én adtam,
az eszmét ismeritek,
a dicsőséget, kérlek,
keressétek!"
Kőrösi Csoma Sándor

Mátyás király bevonulása Budára - Alkotó: BAUER FERENCZ
- Méret 75 x 100 cm, olaj, vászon.

___________________________________________________________

Hunyadi Mátyás kedvelt fajtája,
a kuvasz

 
Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagy testű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak.
 
Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-nyájakat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között Nürnbergbe. A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, s őrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így előfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi.

___________________________________________________________

 

© 2013-2015 - Az itt közzétett anyagok szabadon terjeszthetők!

Készíts ingyenes honlapotWebnode